A mindennapjainkban jelentkező szélsőséges időjárási körülmények hatása a mezőgazdaságban is érezhető, ugyanis ezek az éghajlati viszontagságok különböző növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését idézhetik elő. Magyarországon az utóbbi években a meleg és száraz nyaraknak köszönhetően egyre gyakrabban és nagyobb arányban jelenik meg a jelentős gazdasági károkat okozó talajból fertőző gomba, a Macrophomina phaseolina.

A gomba több, mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik, beleértve számos kultúrnövényt és gyomnövényt egyaránt.

A gomba preferálja a magas hőmérsékletet (28-35 °C) és alacsony talajnedvességet. Elsődleges fertőzési forrás a talajban megtalálható kitartóképletek (mikroszkleróciumok), melyek a gyökérfelszínen csíráznak, majd appresszóriumot (tapadókorongszerű hifa) képeznek, végül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. A behatolást követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd tovább haladnak a növények szállítószövet rendszerébe, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) képeznek, valamint a gomba számára kedvező körülmények között megvalósul a mikroszkleróciumok képzése. Ez akadályozza a növények víz és tápanyagellátottságát, mely súlyos esetben a növények pusztulását eredményezi.

Magyarországon a 2023-as és 2024-es évben jelentős gazdasági károkat okozott napraforgó és cukorrépa állományokban.

Napraforgó esetén a gomba tüneti megjelenése során a szár alsó része szürkésbarna lesz, belső szövetei elhalnak, üregessé válik, majd megjelennek a gombára jellemző kitartó képletek, a mikroszkleróciumok. A gyökérzet szintén folyamatosan megbarnul, majd elhal, aminek következtében a felsőbb növényi részek víz és tápanyagellátása nem megfelelő. A forró napokon a levelek sárgulása, hervadása, súlyos esetben száradása tapasztalható. A napraforgó érés előtti elhalása jelentős termésveszteséget eredményezhet (1.ábra).

1. ábra: A gomba megjelenése napraforgó állományban (Fotó: Csatári Gábor)

Cukorrépán legjellemzőbb tünete a gyökér külső részének szürkés-feketévé válása, mely a gomba kitartóképleteinek felhalmozódásából adódik. A gyökerek szövetei rothadásnak indulnak, romlik a gyökér víz és tápanyagszolgáltató képessége, melynek következtében a lombozat folyamatosan hervad, súlyos esetben teljesen elhal. A gyökerek rothadása értékesíthetetlenné teheti a répákat (2. ábra).

2. ábra: A gomba megjelenése cukorrépán (Fotó: Csatári Gábor)

A nagy gazdanövénykör, valamint az, hogy a gomba ellen jelenleg a gyakorlatban hatékonyan működő gombaölőszer nincs forgalomban a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján, megnehezítik az ellene való védekezést. Fontos megemlíteni, hogy a különböző növények és az egyes fajták/hibridek esetében fogékonyságbeli különbségek lehetnek.

A gomba ellen azonban van megoldás!

Számos publikáció számol be egyes baktériumfajok törzseinek biokontroll képességéről, valamint saját kétéves tapasztalatainkra épülő laboratóriumi és szántóföldi kísérleteink is tanúsítják, hogy a Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumtörzseket tartalmazó Rizo készítményünk 15-20 l/ha dózisban vetéssel egy menetben kijuttatva hatékonynak bizonyult e talajból fertőző kórokozó visszaszorításában.

Összeségében elmondható, hogy a Macrophomina phaseolina gomba ellen a mikrobiológiában rejlő biokontroll lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú a termesztés sikerességéhez mind mennyiségi, mind minőségi paramétereket figyelembe véve.

Macrophomina phaseolina gomba különböző növényekben:

Útravaló!

Mit kell tudni a Macrophomina phaseolina gombáról?

• Több, mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik (pl.: szója, bab, napraforgó, cukorrépa, kukorica stb.).
• Környezeti igénye magas hőmérséklet (28-35 °C) és alacsony talajnedvesség.
• Elsődleges fertőzési forrás a talajban lévő mikroszkleróciumok.
• Fertőzés kezdetekor a mikroszkleróciumok a gyökér felszínén csíráznak, majd appresszóriumokat (tapadókorongszerű képződmény) képez, mely természetes nyíláson keresztül a
• gazdaszervezet sejtfalába hatol.
• A gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd a növény szállítószövet rendszerébe hatolnak, ahol micéliumot és mikroszkleróciumokat képez, ezáltal akadályozva a felsőbb növényi
• részek víz-és tápanyagellátását, ez a gazdanövény pusztulását eredményezheti.
• A növényben keletkező mikroszkleróciumok a gazdanövény pusztulása és elbomlása után a talajba kerülnek és a ciklus újraindulhat.

Miért veszélyes a gomba?

• A gombával fertőzött területeken a termésveszteség jelentős lehet (40-60%, súlyos esetben 90%-os termésveszteséget is okozhat).
• A gyakorlatban jelenleg megbízhatóan működő növényvédőszerek nincsenek.
• A gazdanövények nagy száma, valamint a mikroszkleróciumok talajban való hosszú fennmaradása körülményessé teszi az ellene való védekezést, a növények rotációja önmagában nem elegendő.

Van megoldás!

• Napjainkban egyre több kutatás alapját képezi a Macrophomina gomba ellen a növényeink számára hasznos baktérium és gomba fajokkal való védekezés, melyek közvetlenül gátolhatják a gomba növekedését (antifungális vegyületek termelése, térbeli kiszorítás, tápanyagkonkurencia, mikoparazitizmus stb.), vagy közvetetten a növény védekezési mechanizmusára hathatnak, s mint egyfajta védőoltás, felkészíthetik növényeinket az esetleges fertőzésre.
• Az egyes növényfajok esetében a fajták/hibridek között fogékonyságban különbségek lehetnek.
• A Phylazonit két éve kutatja egyes biokontroll baktériumtörzsek antagonista hatékonyságát a Macrophomina ellen. Vizsgálataink szerint egyes készítményeinkben jelen lévő Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens törzseink hatékonyan veszik fel a harcot e kórokozó gombával. Laborvizsgálataink alapján a Bacillus subtilis által termelt celluláz és kitináz enzimek a gombák sejtfalának bontását végzik, míg a Pseudomonas fluorescens kiemelkedő vasmegkötő képességénél fogva (sziderofor termelés), valamint antifungális vegyületeket előállítva fogja vissza a gomba micéliumainak fejlődését.
• Trichoderma gombatörzzsel végzett vizsgálataink hasonló eredményre vezettek: e térparazita gomba hihetetlen gyors növekedésével kiszorítja a kórokozó gombákat a gyökér környezetből, enzimtermelésével károsítja annak sejtfalát.

Ne kockáztass, cselekedj MOST!
Kérje tanácsadóink segítségét!