A napjainkban előforduló klímaváltozás a kukoricatermesztésre jelentős hatással bír, melyet a korábbi évek tapasztalata is jól tükröz, különös tekintettel a különböző gombás megbetegedések előfordulására és azok intenzitására.

Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy a meleg és száraz körülményeket kedvelő Macrophomina phaseolina gomba jelentős károkat okozott napraforgó és cukorrépa állományokban. Nem szabad azonban elfelejtünk, hogy a kórokozó gazdanövényei között a kukorica (és a cirok) is jelen van, melyben szintén jelentős károkat okozhat! Az 1. és 2. ábrán látható a gomba kitartó képletei a kukoricaszár belsejében.

1. ábra: Macrophomina phaseolina gombával fertőzött kukoricaszár

2. ábra. A gomba kitartó képletei, a mikroszkleróciumok (Fotók: Csatári Gábor)

Milyen tüneteket okozhat a kórokozó?

A kukorica korai szakaszában történő fertőzés esetén gyenge gyökérzet alakulhat ki, mely eredményeképpen a növekedés lassul, vontatottabb lesz. A kései szakaszban történő megjelenés során szárrothadás következhet be, melynek következménye, hogy szeles időben vagy a betakarítás során könnyen törhetnek a szárak.

A szárban a gombafonalak és mikroszkleróciumok akadályozzák a növény megfelelő víz-, és tápanyagellátását, mely korai éréshez és fejletlen szemek kialakulásához vezethet, csökkentve a termésmennyiséget.

A betakarítást követően a szárban lévő mikroszkleróciumok a talajba kerülhetnek, mely a következő években a táblára kerülő a gomba gazdanövénykörébe tartozó növénykultúrákra is veszélyt jelenthet.

Milyen egyéb következményekkel járhat a gomba kukoricában való megjelenése?

A fertőzés következtében látnunk kell, hogy a kukoricánk egészségi állapota romlik, vitalitása gyengébb, mely elősegítheti más gombás megbetegedések, mint például az Aspergillus flavus, Fusarium fajok nagyobb arányú megjelenését. Az utóbbi két gomba veszélyessége nem csak abban rejlik, hogy csökkenti a betakarított termés mennyiségét, hanem az állatokra és emberekre is veszélyes mikotoxinokat termelhetnek.

Védjük meg növényeinket!

A Macrophomina phaseolina gyökéren keresztül fertőző patogén gomba ellen van megoldás, ugyanis számos külföldi szakirodalom számol be a gomba ellen hatékony baktériumfajokról biokontroll tulajdonságuknak köszönhetően, valamint cégünk is már több éve kutatja egyes mikrobiológiai készítmények növénynövekedést támogató hatásuk mellett a biokontrollban betöltött szerepüket.

A gomba ellen nagy figyelmet fordítottunk a Phylazonit Rizo-val végzett kísérletekre laboratóriumi, fitotronos, kisparcellás és szántóföldi körülmények között.

A Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumfajokat tartalmazó Phylazonit Rizo mikrobiológiai készítmény hatékonynak bizonyult, ugyanis a növénynövekedést támogató hatása mellett a benne lévő fajok gombaellenes anyagok termelése is jelentős, mely rendkívüli mértékben képes gátolni a gomba élettevékenységét, ezáltal redukálva a fertőzés mértékét, annak kialakulását. A fentiekre hivatkozva a megfelelő mikrobiológiai készítmény kiválasztásával csökkenthetjük az esetleges termésveszteséget, minőségromlást.

A mindennapjainkban jelentkező szélsőséges időjárási körülmények hatása a mezőgazdaságban is érezhető, ugyanis ezek az éghajlati viszontagságok különböző növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését idézhetik elő. Magyarországon az utóbbi években a meleg és száraz nyaraknak köszönhetően egyre gyakrabban és nagyobb arányban jelenik meg a jelentős gazdasági károkat okozó talajból fertőző gomba, a Macrophomina phaseolina.

A gomba több, mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik, beleértve számos kultúrnövényt és gyomnövényt egyaránt.

A gomba preferálja a magas hőmérsékletet (28-35 °C) és alacsony talajnedvességet. Elsődleges fertőzési forrás a talajban megtalálható kitartóképletek (mikroszkleróciumok), melyek a gyökérfelszínen csíráznak, majd appresszóriumot (tapadókorongszerű hifa) képeznek, végül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. A behatolást követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd tovább haladnak a növények szállítószövet rendszerébe, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) képeznek, valamint a gomba számára kedvező körülmények között megvalósul a mikroszkleróciumok képzése. Ez akadályozza a növények víz és tápanyagellátottságát, mely súlyos esetben a növények pusztulását eredményezi.

Magyarországon a 2023-as és 2024-es évben jelentős gazdasági károkat okozott napraforgó és cukorrépa állományokban.

Napraforgó esetén a gomba tüneti megjelenése során a szár alsó része szürkésbarna lesz, belső szövetei elhalnak, üregessé válik, majd megjelennek a gombára jellemző kitartó képletek, a mikroszkleróciumok. A gyökérzet szintén folyamatosan megbarnul, majd elhal, aminek következtében a felsőbb növényi részek víz és tápanyagellátása nem megfelelő. A forró napokon a levelek sárgulása, hervadása, súlyos esetben száradása tapasztalható. A napraforgó érés előtti elhalása jelentős termésveszteséget eredményezhet (1.ábra).

1. ábra: A gomba megjelenése napraforgó állományban (Fotó: Csatári Gábor)

Cukorrépán legjellemzőbb tünete a gyökér külső részének szürkés-feketévé válása, mely a gomba kitartóképleteinek felhalmozódásából adódik. A gyökerek szövetei rothadásnak indulnak, romlik a gyökér víz és tápanyagszolgáltató képessége, melynek következtében a lombozat folyamatosan hervad, súlyos esetben teljesen elhal. A gyökerek rothadása értékesíthetetlenné teheti a répákat (2. ábra).

2. ábra: A gomba megjelenése cukorrépán (Fotó: Csatári Gábor)

A nagy gazdanövénykör, valamint az, hogy a gomba ellen jelenleg a gyakorlatban hatékonyan működő gombaölőszer nincs forgalomban a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján, megnehezítik az ellene való védekezést. Fontos megemlíteni, hogy a különböző növények és az egyes fajták/hibridek esetében fogékonyságbeli különbségek lehetnek.

A gomba ellen azonban van megoldás!

Számos publikáció számol be egyes baktériumfajok törzseinek biokontroll képességéről, valamint saját kétéves tapasztalatainkra épülő laboratóriumi és szántóföldi kísérleteink is tanúsítják, hogy a Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumtörzseket tartalmazó Rizo készítményünk 15-20 l/ha dózisban vetéssel egy menetben kijuttatva hatékonynak bizonyult e talajból fertőző kórokozó visszaszorításában.

Összeségében elmondható, hogy a Macrophomina phaseolina gomba ellen a mikrobiológiában rejlő biokontroll lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú a termesztés sikerességéhez mind mennyiségi, mind minőségi paramétereket figyelembe véve.

Macrophomina phaseolina gomba különböző növényekben:

Útravaló!

Mit kell tudni a Macrophomina phaseolina gombáról?

• Több, mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik (pl.: szója, bab, napraforgó, cukorrépa, kukorica stb.).
• Környezeti igénye magas hőmérséklet (28-35 °C) és alacsony talajnedvesség.
• Elsődleges fertőzési forrás a talajban lévő mikroszkleróciumok.
• Fertőzés kezdetekor a mikroszkleróciumok a gyökér felszínén csíráznak, majd appresszóriumokat (tapadókorongszerű képződmény) képez, mely természetes nyíláson keresztül a
• gazdaszervezet sejtfalába hatol.
• A gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd a növény szállítószövet rendszerébe hatolnak, ahol micéliumot és mikroszkleróciumokat képez, ezáltal akadályozva a felsőbb növényi
• részek víz-és tápanyagellátását, ez a gazdanövény pusztulását eredményezheti.
• A növényben keletkező mikroszkleróciumok a gazdanövény pusztulása és elbomlása után a talajba kerülnek és a ciklus újraindulhat.

Miért veszélyes a gomba?

• A gombával fertőzött területeken a termésveszteség jelentős lehet (40-60%, súlyos esetben 90%-os termésveszteséget is okozhat).
• A gyakorlatban jelenleg megbízhatóan működő növényvédőszerek nincsenek.
• A gazdanövények nagy száma, valamint a mikroszkleróciumok talajban való hosszú fennmaradása körülményessé teszi az ellene való védekezést, a növények rotációja önmagában nem elegendő.

Van megoldás!

• Napjainkban egyre több kutatás alapját képezi a Macrophomina gomba ellen a növényeink számára hasznos baktérium és gomba fajokkal való védekezés, melyek közvetlenül gátolhatják a gomba növekedését (antifungális vegyületek termelése, térbeli kiszorítás, tápanyagkonkurencia, mikoparazitizmus stb.), vagy közvetetten a növény védekezési mechanizmusára hathatnak, s mint egyfajta védőoltás, felkészíthetik növényeinket az esetleges fertőzésre.
• Az egyes növényfajok esetében a fajták/hibridek között fogékonyságban különbségek lehetnek.
• A Phylazonit két éve kutatja egyes biokontroll baktériumtörzsek antagonista hatékonyságát a Macrophomina ellen. Vizsgálataink szerint egyes készítményeinkben jelen lévő Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens törzseink hatékonyan veszik fel a harcot e kórokozó gombával. Laborvizsgálataink alapján a Bacillus subtilis által termelt celluláz és kitináz enzimek a gombák sejtfalának bontását végzik, míg a Pseudomonas fluorescens kiemelkedő vasmegkötő képességénél fogva (sziderofor termelés), valamint antifungális vegyületeket előállítva fogja vissza a gomba micéliumainak fejlődését.
• Trichoderma gombatörzzsel végzett vizsgálataink hasonló eredményre vezettek: e térparazita gomba hihetetlen gyors növekedésével kiszorítja a kórokozó gombákat a gyökér környezetből, enzimtermelésével károsítja annak sejtfalát.

Ne kockáztass, cselekedj MOST!
Kérje tanácsadóink segítségét!